Bonyolultnak találják az emberek a biztosításokat!
2016. november 22., kedd
Az utóbbi három évben tovább javult a biztosítók megítélése, azonban egyes, jól beazonosítható korcsoportok alulbiztosítottsága továbbra is kiaknázatlan terület maradt. Az öngondoskodást immár a megkérdezettek 52%-a tartja fontosnak, egyúttal jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik még mindig bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat – derül ki a Deloitte és a Scale Research felméréséből.
A Biztosítási Index a Deloitte és a Scale Research reprezentatív felmérése a lakossági biztosítási helyzetről. A felmérés a lakossági szolgáltatás igénybevételét vizsgálja különböző elemzési szempontok alapján, három fő fókusza: a piac és ügyfél, a csatorna és igénybevétel, valamint az elégedettség és kárrendezés. Rendszeres, ügyfélmegkérdezésen alapuló iparági elemzésként választ ad a biztosítási piacon jelenleg felmerülő kihívásokra, és mivel nem a hagyományos szemszögből vizsgálja a biztosítók tevékenységét és jellemzőit, segítségével közelebb hozhatóak a szektor szereplői és a lakossági fogyasztók.
Piaci áttekintés
Az utóbbi három évben egyértelműen javult a biztosítók megítélése, ami továbbra is kedvezőbb a bankokénál. A biztosítók tevékenységének fontossága tekintetében évről évre javuló tendencia mutatkozik: hasonlóan a tavalyi adatokhoz, továbbra is a megkérdezettek elnyomó többsége vélekedik pozitívan. Biztató jelnek vehető, hogy az öngondoskodást immár a megkérdezettek 52%-a tartja fontosnak.
„Összehasonlítva a 18 évnél idősebb népesség megoszlását a biztosítással rendelkezők korcsoport szerinti megoszlásával, a legtöbb biztosítással arányaiban a 30-39 és az 50-59 év közötti korcsoportba tartozó válaszadók rendelkeznek. A mostani felmérésünk is megerősítette, hogy a 18-29 év közötti korcsoport arányosan kevesebb biztosítással rendelkezik, mint a teljes népességhez viszonyított aránya. Mivel ez a korcsoport egyértelműen alulbiztosítottnak tekinthető, a biztosítóknak célszerű lenne kiemelt figyelmet fordítaniuk erre a szegmensre” – mondta Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős partnere.
A piaci áttekintést tovább árnyalja, hogy:
- a megkérdezettek 37%-a azért nem köt biztosítást, mert nem engedheti meg magának;
- a tavalyi 32%-hoz képest 42%-ra nőtt azok aránya, akik bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat;
- új szerződések megkötésénél továbbra is a fizikai csatornák szerepe a legjelentősebb. A KGFB kivételével, ahol a hagyományos és az online csatornák aránya nagyjából 50-50%, a személybiztosítások esetén a továbbra is a fizikai csatornák dominálnak.
Ahhoz, hogy a lakosság percepciójáról, attitűdjéről még teljesebb képet lehessen kapni, a Deloitte és a Scale Research az úgynevezett NPS (Net Promoter Score) mutatóval is megvizsgálta a helyzetet, mely mutató az adott biztosítót ajánlók százaléka az adott biztosítót nem ajánlók százalékával csökkentett értékét adja meg. Az NPS átlagosan 20-ról (2015 II. félév) 21-re (2016 I. félév) nőtt. Vagyis a biztosítóknak bőven lenne még lehetőségük az NPS értékükön javítani, de még így is sokkal jobban állnak ezen a téren, mint a bankok.
Fókuszban a nyugdíj- és egészségbiztosítás
A legfrissebb felmérés egyik kiemelt fókusza a talán legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező nyugdíj- és egészségbiztosítások voltak. Az eredményekből kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítási termékekre inkább megtakarítási, és nem öngondoskodási termékként tekintenek a megkérdezettek. Ez abból látszik, hogy azok aránya, akik gondolkodnak azon, hogy a közeljövőben megszüntessék nyugdíjbiztosításukat, jelentősen magasabb (20%), mint ugyanez az arány az életbiztosításuknál (8%). Annak ellenére, hogy előbbit még inkább hosszú távra lenne érdemes kötni.
„Idei felmérésünk alapján az látszik, hogy nyugdíjbiztosítás esetén a 40 év alattiak, az egészségbiztosításoknál a 30 év alattiak és 50-es éveikben járók a leginkább alulreprezentáltak. Véleményünk szerint ez főként azzal függhet össze, hogy általában 30 év felett válik az ember családossá, így az egészségre vonatkozó gondoskodás főként ekkor kezdődik meg, elsősorban a gyerekek miatt. 40 év felett pedig már a nyugdíjtermékek válnak népszerűbbé, mert ekkor már az öngondoskodásra helyeződik a hangsúly” – hangsúlyozta Mérth Balázs.
A megkérdezettek végzettsége szempontjából az eredmények azt támasztják alá, hogy az érettségivel rendelkezők, illetve az alacsonyabb végzettségűek inkább kész terméket vásárolnak ahelyett, hogy maguk járjanak utána és fektessenek be valamilyen pénzügyi konstrukcióba. Ezt indokolhatja még az is, hogy a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének maximuma 130 ezer forint, így a magasabb átlagjövedelműek egy bizonyos befizetési összeg felett azt már nem tudják változatlan hatékonysággal érvényesíteni. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők valószínűleg jobban ismerhetik a pénzügyi termékeket, ebből fakadóan pedig inkább nyugdíjpénztári vagy különálló befektetéseket keresnek.
Az alul-, illetve felülbiztosított rétegek a nyugdíj- és egészségbiztosítás tekintetében még nagyobb mértékű eltéréseket mutatnak a jövedelem szerinti megoszlásoknál. A nyugdíjbiztosítások elterjedtsége a 110 ezer forint nettó jövedelem után emelkedik meg erősen, míg az egészségbiztosítások jelentősebb elterjedése a 150 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezők között látható.
„Meglepetésként tapasztaltuk, hogy az egészség- és nyugdíjbiztosítások aránya a népességhez képest a központi régióban, elsősorban Pest megyében a legalacsonyabb. Ez részben kihasználatlan potenciállal, részben pedig azzal magyarázható, hogy a biztosításkötés szempontjából kedvezőtlen demográfiai jellemzők, például a fiatalabb lakosság is erre a régióra koncentrálódik” – tette hozzá Mérth Balázs.
Forrás: Biztosítási szemle
Fókuszban a nyugdíj- és egészségbiztosítás
A legfrissebb felmérés egyik kiemelt fókusza a talán legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező nyugdíj- és egészségbiztosítások voltak. Az eredményekből kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítási termékekre inkább megtakarítási, és nem öngondoskodási termékként tekintenek a megkérdezettek. Ez abból látszik, hogy azok aránya, akik gondolkodnak azon, hogy a közeljövőben megszüntessék nyugdíjbiztosításukat, jelentősen magasabb (20%), mint ugyanez az arány az életbiztosításuknál (8%). Annak ellenére, hogy előbbit még inkább hosszú távra lenne érdemes kötni.
„Idei felmérésünk alapján az látszik, hogy nyugdíjbiztosítás esetén a 40 év alattiak, az egészségbiztosításoknál a 30 év alattiak és 50-es éveikben járók a leginkább alulreprezentáltak. Véleményünk szerint ez főként azzal függhet össze, hogy általában 30 év felett válik az ember családossá, így az egészségre vonatkozó gondoskodás főként ekkor kezdődik meg, elsősorban a gyerekek miatt. 40 év felett pedig már a nyugdíjtermékek válnak népszerűbbé, mert ekkor már az öngondoskodásra helyeződik a hangsúly” – hangsúlyozta Mérth Balázs.
A megkérdezettek végzettsége szempontjából az eredmények azt támasztják alá, hogy az érettségivel rendelkezők, illetve az alacsonyabb végzettségűek inkább kész terméket vásárolnak ahelyett, hogy maguk járjanak utána és fektessenek be valamilyen pénzügyi konstrukcióba. Ezt indokolhatja még az is, hogy a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének maximuma 130 ezer forint, így a magasabb átlagjövedelműek egy bizonyos befizetési összeg felett azt már nem tudják változatlan hatékonysággal érvényesíteni. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők valószínűleg jobban ismerhetik a pénzügyi termékeket, ebből fakadóan pedig inkább nyugdíjpénztári vagy különálló befektetéseket keresnek.
Az alul-, illetve felülbiztosított rétegek a nyugdíj- és egészségbiztosítás tekintetében még nagyobb mértékű eltéréseket mutatnak a jövedelem szerinti megoszlásoknál. A nyugdíjbiztosítások elterjedtsége a 110 ezer forint nettó jövedelem után emelkedik meg erősen, míg az egészségbiztosítások jelentősebb elterjedése a 150 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezők között látható.
„Meglepetésként tapasztaltuk, hogy az egészség- és nyugdíjbiztosítások aránya a népességhez képest a központi régióban, elsősorban Pest megyében a legalacsonyabb. Ez részben kihasználatlan potenciállal, részben pedig azzal magyarázható, hogy a biztosításkötés szempontjából kedvezőtlen demográfiai jellemzők, például a fiatalabb lakosság is erre a régióra koncentrálódik” – tette hozzá Mérth Balázs.
Forrás: Biztosítási szemle
